Oldalak

csütörtök

Új Széchenyi Terv és csökkentett bürokrácia

Ma reggel kivételesen bekapcsoltam a tv-t, kb fél 8-kor. M1 - Ma Reggel c. műsor.
Épp valami főokos nyilatkozott az Új Széchenyi tervről. Többek között elhangzott az, h sokkal szélesebb körnek tudnak már segítséget nyújtani, illetve a pályázatok előkészítése jobb lett - a bürokráciát csökkentették.
Ennek örömére kedvet kaptam, hogy körbenézzek Új Sz. terv háza táján. Random letöltöttem egy kkv-k és mikrovállakozások komplex technológia fejlesztése témakörben kiírt pályázatot.
És kb. agybajt kaptam.
  1. a pályázati kiírás 6. oldalán már sikerült megtudnom, hogy mire is írták ki
  2. a 2. oldalon viszont már megtudtam: vállalni kell, hogy "A projekt befejezési évét közvetlenül követő 2 üzleti év átlagos éves személyi jellegű ráfordításainak (sic) növekednie kell a támogatási összeg 5 %-ával a bázisévhez (beadást megelızı üzleti év) képest." Valamint azt is, hogy nem csökkenhet a statisztikai létszám.
    Így is lehet garantálni a legalább infláció követő bérezést. 
  3. Ténylegesen nagyon rövid a kötelező beadandókat részletező fejezet. Kivették a pályázati felhívásból és áttették a pályázati útmutató nevű doksiba. Ezzel tényleg csökkent a bürokrácia - ja, persze.
Na igen, ez olyan magyar módi :(

vasárnap

flickr

"Megfejtettem" a flickr.com névválaszátását. Vagy lehetséges egyik magyarázatát. Nem mondanám, h sokat gondolkodtam rajta, inkább csak beugrott :)
Kimentem az erkélyre (5. emelet) és innen tiszta időben látni Budapest fényeit. Ma este tiszta az idő és jó messzire ellátni. Automatikusan ugrott be az ilyen esetekben használatos "flickering lights of the city" anglicizmus. Arra a helyzetre szokták alkalmazni amikor tiszta időben a távolabbi fények változó erősséggel, egyfajta felvillanásokkal láthatóak. 
Lehet ez egy magyarázat a flickr-re: ők sem a statikus böngészés és tematizálást helyezik előtérbe, hanem a felvillantásokat. Felhasználó feltölt egy képet, megosztja, elküldi, beköti máshova, másvalakinek, hogy lássa. 
Persze tovább kellett fejleszteni és lett benne tematizálásra lehetőség. De mint alapötlet még mindig a hirtelen megmutatom és megosztom másokkal koncepció a lényeg. 

Mit is csinálunk a munkahelyünkön?

Egy kollegám ajánlása alapján néztem meg a következő videot: Why work doesn't happen at work.
Avagy miért is nem dolgozunk a munkahelyen.

Hangsúlyos eleme az előadásnak a koncentrált figyelem, illetve annak hiánya a munkahelyi környezetben. Az állandó megszakítások elsődleges felelőseinek a managereket és megbeszéléseket tartja (m&m). Első hallásra vitatkoznék vele, hiszen a managerek nem jókedvűkben zargatják a beosztottjaikat, hanem mert olyan információra van szükségük amit csak az adott illető tud.
Másik oldalról viszont.....
Kicsit távolabbról nézve a dolgokat. A csecsemők koncentrációs képessége születésükkor kb. a nullával egyenlő. Csaponganak, nézelődnek, hiszen az egész világ még új számukra. Nagyjából 2-3 éves korra alakul ki az elmélyültebb játék képessége. Ekkor már 15 percet is képesek egy adott dologra figyelni. Az óvodáskor végétől kezdve (ahol ez az időintervallum 35-45 percre), folyamatosan arra trenírozzuk a gyerekeket, hogy legyenek képesek belemélyedni és koncentrálni egy adott környezetben. És már itt megjelenik a kettősség: koncentráljon 45 percet a gyerek az adott tantárgyra, de a megoldandó feladatok (pl. matekórán) mindig sokkal rövidebb ideig tartanak. Viszonylag ritka amikor egy adott órán a tanár hagyja/engedi/elfogadja, hogy a diák 45 percen keresztül egy adott feladatba mélyedve, annak minden aspektusát figyelembe véve dolgozzon.

Középiskolában már kicsit differenciáltabb a helyzet - több az olyan feladat amit önállóan kell megoldani elejétől a végégig. De alapvetően az ilyen helyzetet dolgozatírásnak hívják. Egyébként együtt kell haladni, felvenni más tempóját, elsősorban a tanárét.
Az igazán elmélyülős, végiggondolós feladatokat házi dolgozatnak, vagy szimplán házi feladatnak hívják. Tehát otthoni környezetben, saját ritmusában csinálhatja a gyerek.

Egyetemen gyökeresen változik a helyzet: az információ befogadására szánt előadásnyi idő után mindenki úgy dolgozza fel az infókat ahogy, amilyen tempóban tudja. A beadandó feladatok elkészítésének időtartama is az egyénre van bízva - a véghatáridő általában azért fix :). Tehát itt már tisztán megjelenik az elvárás: önálló problémamegoldást kell produkálni.
Munka szempontjából ez már egy jó irány. Azonban van egy momentum ami alig van jelen az oktatásban, holott a munkakörnyezetben igen gyakori elvárás: a kooperáció. Tehát megtanulni azt, hogy úgy dolgozzunk hatékonyan csoportban, hogy az egyéni szükségletek ne sérüljenek, ugyanakkor a csoport teljesítménye jó (netán kiváló) legyen.

Mi kell a csoportmunka hatékonyságához (a teljesség igénye nélkül, most csak a sztori szempontjából relevánsak közül kiemelve pár):

  • önálló munkavégzésre képes emberek
  • megfelelő tudás (feltételezzük, hogy ez megvan)
  • egyénre szabva megfelelő idő, hogy a feladatot el tudják végezni (munkakörnyezetben feltételezzük, hogy reális határidők és elvárások vannak a csoport elé támasztva)
  • minden információnak rendelkezésre kell állni csoport szinten, hogy az egyén tudjon haladni
  • kooperáció 
  • kreativitás
önálló munkavégzésre képes emberek
Ebből az önálló munkára való képességet elvileg hozzák az emberek az iskoláikból. Gyakorlatilag azonban nem: nagyon pontosan definiálva van általában a feladat, de a megoldások közül az elfogadott is. Nem nagyon van helye a kreativitásnak. Az alapvető elvárás nem egy új produktum felmutatása, hanem a rendelkezésre álló információk megfelelő szintű szintetizálása. Tehát nem valósul meg teljes önállóság: van egy sablon ami alapján elkészül a feladat, és a végeredmény nem, vagy alig térhet el a sablontól. Nem más ez, mint kisgyerekkorban a formafelismerés* - csak most már magasabb szinten és elvont fogalmakkal (*gyerekeknél: egy doboz amiben van egy 3szög, 4szög, kör alakú lyuk és a megfelelő formát a megfelelő lyukba dobva a szerkezet általában zenél - mindenki legnagyobb örömére). Nem mondom, hogy nem fontos lépést ezt is begyakorolni. Azon szerencsés helyzetekben amikor az elvárás nem csak a tankönyvi anyag "újraírása", hanem önállóan források felkutatása és beépítése, már jó úton járunk. Nem tudom most mi van a középiskolákban, régen nem ez volt sajnos. 

egyénre szabva megfelelő idő, hogy a feladatot el tudják végezni
Na igen, sarkalatos pont. Szerintem a jó projekt manager feladata, hogy ismerje az embereit és pontosan tudja mi az a terhelhetőség és elvárási szint ami reális határidőkben nyilvánul meg. Illetve a feladatkiosztásnál is tekintetbe kell venni az egyéni különbségeket és aszerint kiosztani a feladatokat. 
Fontos, hogy a munkatársak viszont képesek legyenek időben jelezni ha a feladat valami miatt nehézséget jelent, számukra nem megugorható.

minden információnak rendelkezésre kell állni csoport szinten, hogy az egyén tudjon haladni
Hát igen, itt nagyon el tud vérezni a dolog. Mi számít a csoport szempontjából releváns infónak? Mi az ami már túl sok, mi az ami még túl kevés? Milyen formában legyenek ezek az infók elérhetőek, .... Azt hiszem ez egy külön cikk témája lesz. 

kooperáció 
Ez az a pont ahol nagyon szükséges, hogy figyelembe tudjuk venni a másik embernek az egyéni "idő" szükségleteit. Itt jön a képbe az, hogy a pm-nek kooperálnia kell a fejlesztővel, hiszen válaszolnia kell az ügyfélnek/főnökének, tudnia kell mikor lesz kész a feladat, ezernyi más okból. De a junior fejlesztő is állandóan kérdez a nála okosabbtól. Nézzük az elvárásokat: elvárjuk pl. egy fejlesztőtől, hogy van egy adott probléma - oldja meg. Mondjuk X határidőre. Ha csapatról van szó, akkor minden csapattag elé ugyanezt az elvárást támasztjuk- feltéve, hogy mint csapat is egy adott határidőre legyenek készen. Majd mindent megteszünk, hogy ez minél nehezebben következzen be: 
  • elvárás, hogy a fejlesztő a pm kérdésére válaszoljon - mert sokszor e nélkül az info nélkül a pm nem tud tovább haladni az ő munkájába
  • elvárás, hogy a senior fejlesztők segítsenek a junioroknak
  • elvárás, hogy egymással képesek legyenek együtt dolgozni, pm bevonása nélkül egyeztetni a feladataikat
És mivel nem szocializálódtunk erre, mindezt a következő módon tesszük: szóban kérdezünk és elvárjuk a fókuszált figyelem félbeszakítását, máshova irányulást és érdemi választ - teszi ezt mind a pm, mint a csapattagok egymás felé. Tehát nem hagyjuk az egyénnek meg azt a szabadságot, hogy ő döntse el mikor kíván foglalkozni a feltett kérdéssel (nem hagyhatjuk, mert akkor a másik nem halad... elég érthető elvárás tehát). 

Megoldási képletek? 
Én azt gondolom, hogy ez több rétegű dolog. 
  •  adott csapatban a normák kialakulása függ a csapattagok viselkedésétől és nagyban függ a vezető személy viselkedésétől (természetesen ez egy oda-visszahatás)
  • a probléma felismerése és a csapatra vonatkoztatott megfogalmazása a legelső lépés. Lehetséges olyan csapat ahol ez az egész kérdéskör fel sem merül. Ugyanakkor a managerek más típusú munkavégzésükből adódóan valószínűleg sok fejlesztő agyára mennek - tehát erősen jelen lehet a probléma.
  • a csapatra vonatkoztatott megfogalmazása alatt értem, hogy ne csak, mint csapat kezeljük a kérdést, hanem az egyes emberekre szabottan is vizsgáljuk meg ez mennyire lehet probléma. Tökéletes példa erre egy senior aki egyrészt nehezen engedi el/adja ki a feladatokat, másrészt könnyen elterelődik a figyelme. Mindkét kvalitás inkább emberi, mint szakmai. Szakmailag ugyebár erős, ezért senior. De mit is várunk egy seniortól: tanítson, osszon be feladatokat, stb. Tehát nincsenek összhangban az elvárások és az emberi kvalitások. Ilyen helyzetekre is ki kell találni megoldási képleteket: vagy módosítsunk az elvárásokon, vagy próbáljuk meg az emberi kvalitásokat szintre hozni - fontos: mindig az adott emberrel konzultálva és az ő véleményére, irányultságára hagyatkozva.
Jason Fried három dolgot javasol:
  • vezessünk be csend-órákat/csendes félnapot: ekkor senki sem szól a másikhoz IRL - tehát a másik emberre van hagyva, hogy mikor válaszol (tehát ő határozza meg a kiállási pontot). Ezt még nem próbáltam a gyakorlatban, de erősen bennem van, hogy egy próbát megér - lássuk meg mennyit haladnak a fejlesztők ha zavartalanul dolgozhatnak 3-4 órát.
  • változtassunk a kommunikációs csatornákon - a face-to-face módszer helyett preferáljuk az IM, email eszközöket - hozzáteszem: IM esetében is megvan annak a veszélye, h azonnali választ várjunk, saját példámból tudom :)
  • hagyjuk el a következő megbeszélést. Ne átütemezzük, hanem egy az egyben hagyjuk el. Meglátjuk -szerinte- semmi sem fog történni. Én ezzel a gyakorlatban vitatkoznék, de valószínűsítem, hogy pusztán kulturális különbségről van szó: tapasztalatom alapján közép-Európában egyszerűen sokkal kevesebb és gyakorlatiasabb megbeszéléseket szerveznek az emberek, mint akár a skandinávok, akár az amerikaiak.  

iWiW redesign

Lett szép új design, meg átláthatóbb felület (erről majd később). Nagyon sok helyen olvasom, hogy olyan, mint a facebook. Persze, annyiban, hogy ez is, az is közösségi site. De merre fejlődhet egy lokális piacra szánt site? Miben lehet jobb? Mert erőforrás tekintetében nem kérdés, hogy az fb messze felülmúlja az iWiW-et.Nem kérdés, hogy a fiataloknak sokkal szimpatikusabb egy globalizált oldal - oda csatlakozva menők lehetnek, egyenértékűnek érzik magukat más országból jövőkkel. Ott nem egy marginálisan pici ország felhasználói, hanem a világ közösségének részei. Pszichológiai szempontból ezzel soha nem fog tudni mit kezdeni az iWiW. Biztos, hogy tudnia kellene? Biztos, hogy jól határozzák meg a hangsúlyokat a T-nél?

Szerintem az életben maradás egyik lehetséges útja a lokális tartalom erősítése, a helyi kisközösségek összetartása és a mobil felület felé való nyitás lehet
Tervek között szerepel egy közösségi vásárlásra alkalmas kisalkalmazás fejlesztése. Ember nincs aki karácsony előtt nem bukna arra, hogy ha összeállnak húszan, harmincan akkor több tízezer forinttal olcsóbban vehetnek meg műszaki cikkeket, könyveket/könyvcsomagokat,.... Ad absurdum akár kocsikkal is lehetne nyitni: fél-1m ft olcsóbb, ha még 3-4-en veszik meg.. Vannak márkák ahol ez a stratégia bőven sikeres lehet. Ha lenne ilyen app, azt hiszem csak én lazán le tudnék kb 10-15 céggel szerződni a munkahelyem 500 méteres körzetén belül 1 nap alatt. Hiszem most a cégek is rá vannak szorulva a mindenáron eladásra....
És ugyebár a kapcsolati háló hatalmas már az iWiW-en. Pont ebben rejlik az erőssége.
Mégis karácsony előtt még semmi nem látható ebből a próbálkozásból. Majd januárban? Miért nincs egy ütőképes sales csapat -akár csak 1-2 ember- akik képesek lennének venni a fáradságot, hogy elmenjenek a potenciális eladókhoz. Mert kb. erről lenne szó. Nem kellene komoly sales tevékenységet folytatni - csak oda kellene menni és emberi áron felajánlani.

És itt jön a képbe az ami miatt az iWiW a maradék felhasználóbázisát is el fogja veszíteni belátható időn belül: corporate öltönykék döntenek, akik egyszerűen féltik az állásukat. Nem mertek és nem is fognak merni merész húzásokat elkövetni. Mert mi van ha a főnökség, pláne a tulajdonos -Magyar Telekom- netán megorrol? Ja persze, akkor ugrott a jövő évi büdzsé.... Így legalább még pár évig megvan a jól fizető állásuk....Nem érzik a magukénak. Nekik ez egy munkahely. Amíg nincsenek közvetlenül érdekelté téve, addig nem is lesz másképp. Másik oldalról, a T-nek az éves költségvetésében egy porszem. Senkit nem érdekel, hogy él-e, hal-e. Hibahatáron belül van, akárhogy is történjen. Tehát ennek megfelelően kezelik is: leszarják.

Csak reménykedni tudok, hogy a jövő évi fejlesztési tervek között szerepelnek a lokalitáson alapuló, illetve a közösséget motiváló fejlesztések.
Ami viszont már biztos a jövőre nézve: a kisalkalmazások fejlesztői sokkal több segítséget fognak kapni. Legalább ebben az irányban pozitív lesz a közeljövőben a kimenetel....

ui.: Az sem lenne baj, ha ezzel az idióta meghívó rendszerrel felhagynának. :)

péntek

Motiváció

Mostanában elég húzós hétköznapjaim voltak. Pontosabban permanens péntekek. De menet közben elgondolkoztam azon, hogy egy ilyen stresszes és kimerítő időszak után hogyan tovább. Egyik variáció, hogy minden folydogáljon a maga medrében. Ez több szempontból nagyon veszélyes.
  • nem tanulunk a hibáinkból 
  • nem fogjuk tudni elkerülni ugyanezeket a hibákat és újra, meg újra elkövetjük majd azokat
  • tehát végeredményben a permanens péntekek száma a végtelenségig fog nőni.
Szóval ez nem lehet megoldás.
Másik megoldás, hogy összegezünk, levonjuk a tanulságokat és majd minden másképp lesz. Ez pedig hatalmas munka, ami egy teljes működési modell újragondolását jelenti. Szokás szerint egy cégben erre nincs idő.
Marad egy épelméjű középút: felmérni a hibás döntéseket és a hozzájuk vezető utakat és megpróbáljuk észben tartani, hgoy máskor mit fogunk másképp csinálni.
Ez mind szép és jó. De az emberek mitől fogják elhinni ezeket a változásokat? Mitől lesz jobb nekik? Attól, hogy megint "csak" napi 8 órát kell dolgozniuk?

Erre a vonalra pörögtem rá. Van szerencsém egy vérprofi, lelkes és borzasztó jó csapattal dolgoznom. Nekem nagyon fontos, hogy egyenként is jól érezzék magukat a munkahelyükön. Ne csak egy gyárba járjanak, hanem egy közösségbe, ahol az amit ők hozzátesznek az egészhez számít és fontos.
Sok olvasgatás közben bukkantam egy érdekes motivációs koncepcióra: adjunk az embereknek heti 10%-nyi időt amiben ők dönthetik el, hogy mivel foglalkoznak.
Fontos, hogy ezek a célok egyeztetve legyenek, illetve a végkimenetelük is. Ne csak olyan, majd lesz belőle valami alapon működjön, hanem legyen egy konkrét cél, amit az adott ember szeretne elérni. Azért, hogy ne csússzon szét az egész nyilván nem árt egyeztetni és valamelyest a cég szempontjait is figyelembe venni.

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy heti 4 órában "szabadfoglalkozás" van.

Próbálom kitalálni ennek a gyakorlati kereteit, mert nagyon kíváncsi vagyok ez a bagázs milyen projekteket választana magának. :)  

csütörtök

Mega drop down menu - hogyan legyen jó

Nagy mennyiségű strukturált adat gyors áttekintésére kiváló elem. Nagyon könnyű viszont melléfogni. Tipikusan rossz működés a menüpontok horizontális ABC sorrendbe rendezése.
Erre példa a hulu.com oldal, ahol a csatornák tematikus csoportosítása helyett egy menülenyílóban azok horizontális ABC rendben történő felsorolását választották. Mivel tudjuk, hogy a felhasználók alapvetően scan üzemmódban néznek, egy-egy weboldalt, és felülről lefelé irányultan, ez azt eredményezi, hogy olyan eredményeket kapnak: All, Classics, Health and Wellness, Reality and Game shows. Teljesen értelmetlen csoportosítás.


Hogyan csináljuk jól? 
1. csoportosítsuk a tartalmakat elég nagy egységekbe ahhoz, hogy legyen releváns tartalom. Kevesebb tartalomhoz (+/- 7 item), vagy egysíkú tartalom eseetén egy sima menü elég.

2. Legyen sokrétű a megjelenítendő tartalom.
Erre lesz jó példa az új iWiW. A megújulás egyik eleme, hogy a fontosabb tartalmak menü-lenyílók alá vannak csoportosítva.
A különböző csoportosításokhoz többféle tartalmak tartoznak. Egyik ilyen kiemelt menü a Képek.
Itt a tartalom egyik ága folyamatosan frissülő képek minijeit tartalmazza. Tehát mindig friss és releváns. A másik kiemelt egység pedig azonnal a képfelöltés. Rögtön kiválaszthatjuk, hogy melyik albumba töltjük a képet.

 Egy másik jó példa ugyanonnan:



Itt rögtön megtalálható a topik indítása, a releváns topikok listája, ahonnan lehet mazsolázni, illetve a kedvencek, hogy gyorsan elérjük azt amit leggyakrabban használunk.

szombat

Morzsák a neten

Van egy régóta ismeretes és használt, a navigációt nagyban elősegítő eszköz, amit az angolszász világban Breadcrumb trail-nek hívnak. Eredete a Jancsi és Juliska által elszórt kenyérmorzsák...

Arra szolgál, hogy jelezze a usernek, hogy az adott site struktúráján belül éppen hol tartózkodik. Teheti ezt háromféleképpen.

1. Klasszikus - amikor a site hierarchiáján belüli helyzetet mutatja
2. Elérési út alapján - ilyenkor a megtett lépések látszanak ebben a sorban. Alapvetően ez a második verzió nem túl sok segítség, hiszen a lépéseinket a Back gombbal is simán megtehetjük újra, visszafelé.
3. Címke - sokan ide sorolják a címkézést is, hiszen egy adott tartalom struktúrában való pozicionálására szolgál az is.

csütörtök

A felveteli pontszamok mar 8.15 utan elerhetoek voltak minden keslekedes nelkul. Ez szuper es persze orul mindenki. Az viszont nem fer a fejembe, hogy milyen okbol tunt el a felvi.hu oldalrol minden fejlec, login es mas elem.... Ugyanis az az erdekes helyzet allt igy elo, hogy a jelentkezo megnezheti mp-en belul a felveteli pontszamokat, de a sajatjat az istennek sem.
Pedig e ketto osszevetese nelkul nem derul mi az oly ahitott tudas: felvettek vajon vagy sem?

Ertek, hogy a pontok a legfontosabbak. De jo kompromisszu
lett volna peldaul egy "tovabb a hagyomanyis oldalra" link vagy akar csak a login lehetoseg meghagyasa....

Oszinten szeretnem tudni ilyenkor mi jar az adott oldalakat keszitok fejeben....

péntek

Goldenblog

Idén is megrendezte a HVG.hu a Goldenblog versenyt. Nagy örömmel vettem észre, hogy az idei 'shortlist'-ben szerepel az ErgoMokus blog is. Önmagában ez már egy nagyszerű dolog, aminek nagyon örülök! :) Nemsokára kiderül a zsűri melyik 10 blogot ítéli a legjobbnak, majd 22-én jön az eredményhirdetés.

Kritikus útvonal - Critical path

A kritikus út tervezése a közepes és nagyobb projektek (szerintem) elengedhetetlen része. Már egy komplexebb weboldal/háttérfunkciókkal rendelkező rendszer esetén is jó szolgálatot tehet.
Miért hasznos? Segít átlátni, hogy mik azok a feladatok melyek csúszása esetén az egész projekt veszélybe kerülhet. Segít definiálni, hogy mely taskok azok amikre nagyon kell figyelni és a legkissebb eltérés esetén azonnal korrigálni kell (pl. plussz erőforrások allokálásával, vagy scope módosítással). Saját tapasztalat, hogy a kritikus útvonal megtervézese nagyban segíti a munkát és könnyebben felismerhetővé teszi a problémás, vagy potenciálisan problémás pontokat. Kiegészítve egy kiskockázatelemzéssel nagyobb projekteknél az egyik leghatékonyabb tervezési módszer.
Nézzük akkor a medvét....

szerda

Csak kicsit abszurd

Nagyon hosszú idő óta először kellett a központi Szabó Ervin könyvtárba mennem. Nagyon szép és praktikus lett :) Viszont a beiratkozásnál már fennakadtam.

A 11. kerületi fióknak a tagja vagyok. Tehát van olvasójegyem. Előzőleg megnéztem a site-jukon, hogy a helyi beiratkozás az csak a helyi fiókra vonatkozik, és minden fiókba külön be kell iratkozni és külön fizetni kell érte. Ezen kicsit elmorfondíroztam.... de ugorjunk, a többszöri beiratkozást és pénz fizetettést sok mindennel lehet magyarázni. Alapvetően még a kvázi magas és többszörös beiratkozási díjak mellett is, úgy gondolom, teljesen reális áron szolgáltatnak.

Tehát regisztrációs pult: személyi, lakcím kártya, majd a nő felém fordul: Kérem az olvasójegyét!
Na, az nem volt nálam. Mivel rendszeresen elfelejtem elvinni a helyi (11.ker) könyvtárba, már egy ideje a könyvekkel együtt tárolom, kvázi azokhoz "kötöm".

Ha nincs, akor sajnos nem tudok beiratkozni, mivel egy olvasójegyhez kell kötni az összes regisztrációt. Felvetettem, hogy esetleg a vonalkódomat megkérdezhetem telefonon, mert van otthon valaki aki beolvassa, ha ez segít.
A könyvtáros válasza: Azt Ő látja a rendszeben, neki maga a kártya kellene.
(Ne gondoljatok komoly kártyára: egy papírdarab, rajta egy vonalkóddal - ennyi.)
És itt kb. eldobtam az agyam. Mert nem és nem értem, hogy minek kell a kártya fizikai mivolta, ha:
  1. Ő is látja a vonalkódomat
  2. beazonosított tutira a személyi alapján
  3. a befizetés tényét a gépben a profilomhoz rögzíti -- tehát a rendszerben megtörténik a nevemhez és a vonalkódomhoz a 11. ker fiók regisztrációja mellett a központi fiók regisztrációja is
Ha valakinek van megoldási ötlete, hogy mégis miért kellett volna a kártya, ne habozzon, ossza meg velem. Mert ott helyben értelmes magyarázat nem született.

(Végül kikönyörögtem, hogy ha a gép szerint is regisztráltam akkor legyenek szívesek kiadni azt a könyvet ami miatt eleve ide jöttem. És nagy kegyet gyakoroltak - kiadták.)

hétfő

Hétköznapi ergonómia

Egy közepes bevásárló egységben lecserélték a hagyományos pénztárgépeket érintőképernyős pénztárakra. A pénztáros ugyanott, hasonló a pozícióba van, mint eddig. Különbségek:
- a vevővel szembe került, mivel nem a szalag mellett (jobbra), a hagyományos helyen van a gép, hanem a szalag folyatásaként, a régi gép helyzetétől balra, a vevő előtt - a vevő felé néz, testével is felé fordul
Ez jó, az interakciót segíti elő és a személyes élményt, tehát pszichológiai szempontból előnyös
Hogyan lehet ezt mégis elrontani?

vasárnap

sorszámok....ügyintézés könnyítése

Mint említettem ... kocsi....
Nemcsak a kocsi, más ügyintézések kapcsán is felmerült már bennem, hogy miért nem fejleszti soha senki a jópár éve megvett sorszám osztogató masinát?
Következő fejlesztéseket üdvözölném:

1. okmányirodákban az ügytípus kiválasztásakor jelenjen meg, h az adott ügytípushoz milyen papírok kellenek. Utána lehet választani, hogy kér sorszámot vagy sem. (Otthonhagyott-e valamit esetleg :))
2. Ha mondjuk (ügytípustól függően) 5-10 ember van a várakozási listán akkor a rendszer ajánlja fel, hogy ha bepötyögöm a tel.számomat akkor sms-ben értesítenek amikor az előttem kettővel lévő sorszámot kihúzza a gép.

Pro és kontra ....

péntek

username/pwd

Regisztrációsorán meg kell adni a felhasználónevet Van, hogy az email címet hívják felhasnzálónévnek, van, hogy a usernek magának kell kitalálnia mivel akar majd belépni.
Ezután meg kell adni egy tetszőleges karaktersort, ami a jelszó lesz. Itt már variálhatnak a site-ok: van ahol kell bele nagybetű, netán szám. Ezek száma is meg lehet határozva.
Eddig nem újdonság, igaz? De mi van ha elfelejtettem a jelszavamat... avagy milyen súgó/tool tipp lenne a minimum amivel a usert segíthetnénk?
Nem akkor van gond ha ülök a saját gépem előtt és le kell kérnem a jelszavamat, felhasználónevemet. Akkor van a gond ha nem saját gépről kell intéznem. Erre egy gyönyörű példa a tegnapi történetem. És a végén egy aprócska ötlet, hogy hogyan könnyíthették volna meg a programtervezők az életemet....

csütörtök

Youtube

Nem tudom, hogy most jó, vagy sem :) Mert az jó amit megcsináltak -végre. Az pedig nem ahogy már megint nincs lekommunikálva.