Oldalak

csütörtök

Információgazdálkodás - közigazgatás

Nagyon tág fogalomkör. Egy biztos, manapság már nem a szűkösség határozza meg. :)
Egy pici része érdekel most. Hogyan lehetne a közigazgatásban fellelhető információkat jól, közérthetően és könnyen hozzáférhetően tálalni?
Kezdjük az alapvetésekkel. meg kell határozni:
  • mikor
  • kinek
  • milyen
információra van szüksége?
Jelenleg egy közhivatalban dolgozom. Első kézből látom mi nem működik. Kifejezetten egyszerű feladatok vannak túlbonyolítva és bürokratizálva. Szerintem egyszerűen azért, mert a paranoia és a hozzá nem értés a legfelsőbb szinteken még mindig "alap". (Az alsóbb szinteken az igény és akarat megvan egyébként, amennyire látom, halom másoktól is) A jogalkotók nem gondolnak bele, hogy egy adathalmaz (pl. egy vállalkozásnak az alapadatai) mikor és hol kelhetnek, milyen jogszabályok szerint hány helyre kel bejelenteni.
Egy egyszerű példa: egy pénzügyi vállalkozásnak kell apeh (bocs NAV) felé jelentenie, cégbíróságra, pszáfnak, ksh-nak. Ebből az alap a cégbíróság, hiszen minden mo.-i cég bejegyzését, címváltozását náluk _mindenképpen_ be kell jelenteni.
De... az apeh jelentésben (legyen ez áfa bevallás, vagy bármi más), mindig ki kell tölteni a teljes címet. A KSH-nak szintén. Ésatöbbi.
Holott egy elosztott rendszerben, ahol kiindulási pont a cégbíróság adatbázisa, mint legfőbb és egyetlen cégjegyzésre szakosodott hivatal akinél mindig minden naprakész. Elvileg.
Miért nem így van? Itt jön a képbe a bürokrácia, és a paranoia. Nem hisznek abban, hogy lehetséges biztonságosan adatokat mozgatni. Vegyük hozzá, hogy ezen adatkör ráadásul publikus, tehát szenzitív adatokat nem tartalmaz.
E mellé jön, hogy mindez persze pénzbe kerül. Az interfacek egyszeri kidolgozása, majd azok módosítása pl. jogszabály módosulás következtében újra. Vajon kiszámolta már valaki, hogy ha összeadnánk a közhivatalokban fejlesztett rendszerek azon részeinek fejlesztési költségeit, amik ezen publikus adatok feldolgozásával és tárolásával/lekérdezésével foglalkoznak hány interface-t lehetne abból a pénzből fejleszteni?
Extra perverzitása a dolognak, hogy manapság a jövőt a "cloud computing" látják sokan. Közben meg olyan helyeken ahol indokolt volna még mindig az elszigetelődés a fő paradigma.

péntek

Időgazdálkodás - a saját időnk beosztása

Kevés a 24 óra? Na, igen. Sokszor kevés. Még nehezebb ha egyszerre zsonglőrködik az ember a családdal és a munkával. És még egy aprócska lapáttal rátesz, ha mindezt otthonról, gyerek(ek) mellől próbálja. Vannak azonban apróságok amikkel lehet javítani a saját hatékonyságunkon.
  1. Egy héten keresztül írd fel magadnak percre pontosan mit csináltál. Olyanokat is, hogy kimentem pisilni, kávét készítettem, mail elolvasása, mail megválaszolása,...Elemezd ki. Jellemzően a következőkkel kell szembesülnünk:
    • a megszakítások nagyban megnövelik egy adott feladat elvégzési idejét. Ahelyett, hogy mindenbe belekapunk kezdjük el blokkokba szervezni a feladatokat. Pl. 15 perc óránként a mailek elolvasása, megválaszolása. Viszonylag ritka, hogy nem bír ki egy mail 45 percet a figyelmünk nélkül. (Igen, tudom van rá példa, de akkor is....) Attól, hogy jött egy mail nem kell azonnal elolvasni és reagálni rá!
    • Nagyon sok idő megy pocsékba a megszakítások miatt!
    • bizonyos feladatok elvégzése előtt hajlamosak vagyunk húzni az időt. Mert nem szeretjük, mert nehéz, mert nincs kedvünk. Tehát ilyenkor szünetet tartunk inkább.
    • egy-egy kiállás után sokszor perceket vesz el a semmittevés, vagy pótcselekvés, mert nem igazán tudjuk mivel folytassuk, vagy inkább másba kezdünk, mint amit otthagytunk. 
  2. Tervezd meg a napodat. Legyen egy TODO lista arról, hogy mit akarsz elvégezni. Segít ha van egy általános "nagy" lista a feladatokról, oda lehet beírni mindent ami felmerül. És kell egy kisebb, napi lista. Ez lehet xls file, vagy én pl. nagyon szeretem az üvegfilcet, azzal szoktam teleírni az ablakokak :)
  3. Ha valami már nagyon régóta a listában van nézd me,g hogy tényleg el kell-e végezni, vagy csak jó lenne, ha... típusú. A jó lenne, ha... típusú feladatokat gyűjtsd egy külön listába vagy színkódolással jelezd.
  4. A feladatokat fontosság szerint érdemes színkóddal ellátni, hogy első blikkre látszódjon mi fontos és mi nem annyira
  5. A napközbeni újratervezés nem árt(hat). Én ebéd környékén szoktam átnézni, hogy milyen új s.o.s feladatok estek be, mik azok amikkel nem aszerint haladtam ahogy terveztem, mi az ami esetleg okafogyottá vált.
  6. Nem minden feladatot kell neked végezned. Meg kell tanulni kiosztani a feladatokat
    • ez esetben fontos, hogy megmondjad mit vársz el és mikorra. És a megadott idő elteltével neked kell utánamenned, hogy elkészült-e!

csütörtök

Elmaradottság

Az elmaradottság nem (csak) ott kezdődik, hogy másoknak van valami, de nekünk nincs. Ott is, hogy nekünk is van, de nem használjuk. Erre igen adekvát példa a magyar közigazgatásban az információga(rá)zdálkodás. 
Nincs hiány, hiszen az EU-s, honi és egyéb információk valahol megvannak. Csak a pórnép számára (szinte) elérhetetlenül. 

Egyszerű keresést eszközöltem: a Norvég Alap terhére kiírt pályázatokról szerettem volna többet megtudni. Volt 1-2 éve egy környezetvédelmi oktatáshoz kapcsolódó kiírásuk. Emlékeim szerint a NA is tól-ig időintervallumokban határoz meg kiemelt célokat és támogatandó projekteket. Ennyi az "előéletem". 

Első lépésként az NFÜ honlapján néztem szét, mint minden pályázati kiírás összefogójának vélt oldalon. Naiv vagyok,.... De a Norvég Alap pályázatait megtaláltam! Hurrá. Nézzük az Aktuális Pályázatok fejléc alatti két linket. A második eleve vicces: Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíjpályázat 2009 (HU 0041). 2009
Megnéztem az elsőt is, ez egy pdf, keresgélni kell a határidőt benne: 2010. október 18. 24 óra

Komolyan, majdnem eldobtam az agyam!

Közben megkerestem a NA saját weboldalát. Február elején lejárt az első ötletbeadás határideje. 

Sajnos sok ilyen példát tudnék mondani (EU Framework 7. Magyar koordinációs irodájuk is van. De ki tud róluk vajon? Évekkel ezelőtt beszéltem velük, akkoriban alig pár ötlettel találták meg őket... ). De van más jellegű példa is: milyen iratokat kell magammal vinni adott típusú ügy elintézéséhez? Itt már van előrelépés, de van még hova fejlődni....

A közigazgatásban nagyon át kellene gondolni az információgazdálkodás témakörében az alábbi alapvető és egyszerű kérdéseket:
  • mely információk azok, amiket a pórnép (értsd jól: vállalkozások, tudósok, non-profit cégek, oktatási intézmények, stb) hasznosítani tudhatnak
  • mely információk szükségesek az ő jobb/könnyebb fejlődésük érdekében
  • milyen körben és milyen formában kellene ezen infokat disztributálni
Ezek a kérdések megegyeznek egy -bármilyen- webes megjelenés tervezési fázisában feltett első kérdésekkel.

  

szombat

Issue tracking - PM szemmel

Mit akar látni a PM, milyen adatokra kíváncsi és milyen bontásban? Ezekre a kérdésekre adott válaszok eléggé jól körvonalaznak egy jó feladatkiosztó rendszert.
Nézzük meg a leggyakoribb nézeteket és tartalmukat.

Ki, Min, Mennyit - a legalapvetőbb
Feladat - ember - idő. Ezen koordináták mentén kell tudni kigyűjteni az adatokat. Ez lehet egy olyan lista ami megmutatja, hogy adott munkatárs az elmúlt 2 hétben milyen feladatokat végzett el, és mennyi időt könyvelt rá (time tracking). Lehet egy olyan lista amiből kiderült, hogy adott projekten milyen feladatok lettek az elmúlt 1 hónapban elvégezve, és ezeket a feladatokat kik végezték el, mennyi idő alatt. (issue tracking).

Ki, Mikor, Min fog dolgozni?
Ugyanezen listák jövőre vonatkozó - a becslésre alapuló - nézetei is fontosak. Elsődlegesen, mert a tervezést lehetővé teszi, és talán a kedves munkatárs sem fog meggebedni a ráosztott feladatok súlya alatt.

Melyik projekt hol tart?
A tervezetthez képest mi valósult meg, van-e csúszás? Nagyon fontos nézet, mert elkerülhetővé teszi a túlórázást, még időben lehet korrigálni a feladatok kiírásán, vagy időben szét lehet osztani a csúszásban lévő feladatokat más emberek között. Vagy ha olyan a helyzet akkor időben lehet jelezni az ügyfél felé, hogy csúszás várható.

Mi elszámolható, mi nem?
Praktikus egy elszámolás típusa mező bevezetése, amivel a költségek nyomon követhetőek. Esetleg az órabéres emberek járandósága kimutatható. 

péntek

Megbeszélések, időgazdálkodás

Nem túl régen írtam arról, hogy miért is nem dolgozunk a munkahelyen. Gondolkodtam, milyen alapelvek kellenek, hogy jobb szervezéssel, kevesebb idő menjen el feleslegesen. Egyenlőre a házon belüli megbeszéléseket vettem sorra, nem az ügyféllel való kommunikációt. Egyszer majd azt is.....

Meg kell(ene) tervezni a megbeszéléseket, a meghívottak körét - sokkal jobban. Érdemes végiggondolni mikor, milyen embereknek, milyen információkat kell átadni, ahhoz, hogy a probléma megoldása a leghatékonyabb legyen. Ha jobban belegondolunk ez magába foglalja azt is, hogy hajlandóak legyünk a hierarchiát háttérbe szorítani és feladat orientáltan csak a ténylegesen szükséges személy(ek)kel megbeszélni a dolgokat.

Nagyon sokszor tapasztaltam, hogy a megbeszélésekre felkészületlenül jönnek az emberek. Még mindig nem eléggé elterjedt, hogy egy megbeszélésre már előre elkészített agendával menjünk be. Igen, munkaigényes. Előre végig kell gondolni mit akarunk közölni, milyen válaszok várhatóak, mire készüljünk fel, milyen kérdések merülhetnek fel... Tehát a lehetséges kérdésekre a lehetséges válaszokat is már előre összeállítjuk. Én mindig így működtem, meggyőződésből és mert elvárás is volt. Bekerültem egy olyan szervezetbe ahol ez nem volt szokás és elvárás. Mi volt a megoldás - de jó, mentesültem egy csomó munka alól. Közben csak magam alatt vágtam a fát. Nem voltam eléggé felkészült, nem tudtam "csípőből" válaszolni,.... Ennél rosszabbat nem is tehettem volna. Tanulság levonva.
Ennek egy másik hozadéka: sokkal könnyebben mederben lehet tartani a megbeszélést, és az esetleg elkalandozó munkatárs figyelmét könnyebb felhívni arra, hogy ő most nem igazán járul hozzás a megoldáshoz, ellenben teljesen más vágányra tévedt.

Triviális apróság: a megbeszélések kezdődjenek pontosan. És ha össze vannak szedve az adatok, témák akkor lényegesen kevesebb időt fogunk eltölteni üres fecsegéssel, gondolkodással.

Még egy időhöz kapcsolódó ötlet. Próbáljunk meg belőni egy időintervallumot amin belül szeretnénk maradni. Legyen reális időkeret. Nem feltétlenül csak fél és egyórás időblokkok vannak :) Ezt az időkeretet közöljük előre és az idő múlását is jelezzük. Egy 1 órásra tervezett megbeszélésnél a felétől kezdve lehet 10, majd 5 percenként jelezni. Nagyobb csoportnál meg lehet kérni a feleket, hogy mindenki csak adott időegységet beszéljen. Ilyenkor érdemes adni 1-2 percet arra, hogy ő maga összeszedje a lényegi infókat (bár teszem hozzá, jól felkészült szakembereknél erre nincs szükség tapasztalatom szerint). Ez a munkatársat is arra ösztönzi, hogy minél összeszedettebben, pontosan fogalmazva és logikusan adja elő a mondanivalóját.

Vegyük elejét a parttalan beszélgetéseknek. Látszólag a probléma megoldására irányulnak, azonban ha nem közöl az illető új ötletet, nem helyezi más megvilágításba a dolgokat, hanem pusztán ismételgeti magát vagy a másikat, más szavakkal akkor igenis vegyük el tőle a szót. Ezt lehet kedvesen és nem sértő módon tenni.

Minden megbeszélésnek legyen egy moderátora. Nem kell formalizálni ezt sem. Többnyire aki kezdeményezte a beszélgetést annak kell kordában tartania a többieket. Azonban ha ő erre nem alkalmas akkor érdemes az első 1 percben tisztázni ki legyen az. 

Amikor csak lehet keressünk más megoldást a megbeszélés szervezése helyett. A konkrét problémamegoldásokra sem kell mindig megbeszélést összehívni pl. nagytárgyalóba. Célravezetőbb ha megkérjük a résztvevőket (ha ezek száma kisebb, mint 3-4 fő), hogy mondjuk ebéd után üljünk le és csak az adott problémát akarjuk megoldani. Így megvalósul, hogy előre szóltunk és van idő összeszedni a gondolataikat, utánanézni esetleg dolgoknak. De mégis egy kicsit kevésbé formalizált, nem bürokrácia-vezérelt, hanem probléma-orientált. Még egy hozadéka van: jobban egyenrangú félnek érzik magukat az emberek.
Sokszor egy csapaton belüli levlistára bedobott mondat is elég lehet. Netán egy megosztott doksi, amihez mindenki hozzáteszi a magáét.

csütörtök

Issue tracking - alapok

A feladatok kiosztásának több módja is van. Ma már azért elvárható, hogy legalább a software fejlesztésben támogassuk meg ezt a folyamatot. A piacon kismillió issue tracker névre hallgató online és desktop alkalmazás van. Nem térnék ki a desktop alkalmazásokra, az idő bebizonyította életképtelenségüket.
Mire használunk egy issue tracker alkalmazást?
Elsősorban a feladatok kiosztására. Másodsorban bizonyos szinten ügyfélkezelésre is - főképp, ha ezen a felületen keresztül jelenthetik be az észlelt hibákat és követhetik azok életútját.
Mik az alapvető funkciók?
Fel kell tudni venni issue-kat, vagy nevezhetjük ticketeknek. Ki kell tudni osztani adott emberre. Adott embernek tudni kell kommunikálni, státuszt állítani, csatolni doksikat, és esetleg másik embernek átadni a feladatot.
Mik a kevésbé alapvető funkciók?
Az alapfunkcionalitást érdemes kibővíteni egy idő-kezelési modullal. Ez alapján lehet megmondani, hogy egy adott ember mennyi ideig dolgozott egy feladaton. Maga a feladat, embernél, adott státuszban eltöltött ideje könnyen logolható. Ezekből az egyszerű adatokból a managerek nagyon szép és hasznos kimutatásokat tudnak készíteni. Teszem hozzá, a fejlesztői hatékonyság vizsgálatára és javításokat célzó új módszertanok/metódusok bevezetésének visszamérésére is jól használhatóak.
A feladatok csoportosítása átláthatóbb és strukturáltabb megjelenítést tesz lehetővé.
In progress.... Ha a fejlesztő magára tudja rántani a feladatot és ezt a rendszer jelezni is képes az azért jó, mert folyamatában látjuk, hogy éppen ki, min dolgozik.
Verzió/build/sprint.. alapú csoportosítás. Ez már a tervezéshez közeli funkció. 
Becslés. Szerintem lényegi elem. Lehetővé teszi, hogy a terhelést jobban elosszuk. Például ha van sprint alapú csoportosítás, akkor ezzel együtt pontosan be tudjuk osztani a fejlesztők idejét és lehetőség szerint annyi feladatot oszthatunk ki, amennyi az adott (rész)határidőbe belefér. A becslés vs valóságban a feladattal töltött idő szintén fontos metrika. Hatékonyságnövelést csak akkor tudunk elérni, ha van egy olyan alapunk amihez képest szeretnénk jobbak lenni.
Code repository összeköttetés. Elsősorban több ágon történő, vagy szétosztott fejlesztési csapatoknál kihasznált funkció.
Non plus ultra: build/deploy folyamattal való összekötés. Milyen egyszerű lehetne az élet: pár klikk és összeáll a release levél, hogy pl. adott sprint alatt milyen feladatok készültek el, azok melyik ágon és milyen státuszban vannak. Majd újabb egy mozdulattal azt mondhatnánk: Mehet!

Tehát jóval több, mint első látásra gondolnánk.
És akkor még nem néztük meg az alapegységektől elvárt működést, illetve a teljes workflowt... Ami késik, nem múlik. Lesz még erről post.....
Mint ahogy a nagyobb online elérhető alkalmazásokról is.

Új Széchenyi Terv és csökkentett bürokrácia

Ma reggel kivételesen bekapcsoltam a tv-t, kb fél 8-kor. M1 - Ma Reggel c. műsor.
Épp valami főokos nyilatkozott az Új Széchenyi tervről. Többek között elhangzott az, h sokkal szélesebb körnek tudnak már segítséget nyújtani, illetve a pályázatok előkészítése jobb lett - a bürokráciát csökkentették.
Ennek örömére kedvet kaptam, hogy körbenézzek Új Sz. terv háza táján. Random letöltöttem egy kkv-k és mikrovállakozások komplex technológia fejlesztése témakörben kiírt pályázatot.
És kb. agybajt kaptam.
  1. a pályázati kiírás 6. oldalán már sikerült megtudnom, hogy mire is írták ki
  2. a 2. oldalon viszont már megtudtam: vállalni kell, hogy "A projekt befejezési évét közvetlenül követő 2 üzleti év átlagos éves személyi jellegű ráfordításainak (sic) növekednie kell a támogatási összeg 5 %-ával a bázisévhez (beadást megelızı üzleti év) képest." Valamint azt is, hogy nem csökkenhet a statisztikai létszám.
    Így is lehet garantálni a legalább infláció követő bérezést. 
  3. Ténylegesen nagyon rövid a kötelező beadandókat részletező fejezet. Kivették a pályázati felhívásból és áttették a pályázati útmutató nevű doksiba. Ezzel tényleg csökkent a bürokrácia - ja, persze.
Na igen, ez olyan magyar módi :(

vasárnap

flickr

"Megfejtettem" a flickr.com névválaszátását. Vagy lehetséges egyik magyarázatát. Nem mondanám, h sokat gondolkodtam rajta, inkább csak beugrott :)
Kimentem az erkélyre (5. emelet) és innen tiszta időben látni Budapest fényeit. Ma este tiszta az idő és jó messzire ellátni. Automatikusan ugrott be az ilyen esetekben használatos "flickering lights of the city" anglicizmus. Arra a helyzetre szokták alkalmazni amikor tiszta időben a távolabbi fények változó erősséggel, egyfajta felvillanásokkal láthatóak. 
Lehet ez egy magyarázat a flickr-re: ők sem a statikus böngészés és tematizálást helyezik előtérbe, hanem a felvillantásokat. Felhasználó feltölt egy képet, megosztja, elküldi, beköti máshova, másvalakinek, hogy lássa. 
Persze tovább kellett fejleszteni és lett benne tematizálásra lehetőség. De mint alapötlet még mindig a hirtelen megmutatom és megosztom másokkal koncepció a lényeg. 

Mit is csinálunk a munkahelyünkön?

Egy kollegám ajánlása alapján néztem meg a következő videot: Why work doesn't happen at work.
Avagy miért is nem dolgozunk a munkahelyen.

Hangsúlyos eleme az előadásnak a koncentrált figyelem, illetve annak hiánya a munkahelyi környezetben. Az állandó megszakítások elsődleges felelőseinek a managereket és megbeszéléseket tartja (m&m). Első hallásra vitatkoznék vele, hiszen a managerek nem jókedvűkben zargatják a beosztottjaikat, hanem mert olyan információra van szükségük amit csak az adott illető tud.
Másik oldalról viszont.....
Kicsit távolabbról nézve a dolgokat. A csecsemők koncentrációs képessége születésükkor kb. a nullával egyenlő. Csaponganak, nézelődnek, hiszen az egész világ még új számukra. Nagyjából 2-3 éves korra alakul ki az elmélyültebb játék képessége. Ekkor már 15 percet is képesek egy adott dologra figyelni. Az óvodáskor végétől kezdve (ahol ez az időintervallum 35-45 percre), folyamatosan arra trenírozzuk a gyerekeket, hogy legyenek képesek belemélyedni és koncentrálni egy adott környezetben. És már itt megjelenik a kettősség: koncentráljon 45 percet a gyerek az adott tantárgyra, de a megoldandó feladatok (pl. matekórán) mindig sokkal rövidebb ideig tartanak. Viszonylag ritka amikor egy adott órán a tanár hagyja/engedi/elfogadja, hogy a diák 45 percen keresztül egy adott feladatba mélyedve, annak minden aspektusát figyelembe véve dolgozzon.

Középiskolában már kicsit differenciáltabb a helyzet - több az olyan feladat amit önállóan kell megoldani elejétől a végégig. De alapvetően az ilyen helyzetet dolgozatírásnak hívják. Egyébként együtt kell haladni, felvenni más tempóját, elsősorban a tanárét.
Az igazán elmélyülős, végiggondolós feladatokat házi dolgozatnak, vagy szimplán házi feladatnak hívják. Tehát otthoni környezetben, saját ritmusában csinálhatja a gyerek.

Egyetemen gyökeresen változik a helyzet: az információ befogadására szánt előadásnyi idő után mindenki úgy dolgozza fel az infókat ahogy, amilyen tempóban tudja. A beadandó feladatok elkészítésének időtartama is az egyénre van bízva - a véghatáridő általában azért fix :). Tehát itt már tisztán megjelenik az elvárás: önálló problémamegoldást kell produkálni.
Munka szempontjából ez már egy jó irány. Azonban van egy momentum ami alig van jelen az oktatásban, holott a munkakörnyezetben igen gyakori elvárás: a kooperáció. Tehát megtanulni azt, hogy úgy dolgozzunk hatékonyan csoportban, hogy az egyéni szükségletek ne sérüljenek, ugyanakkor a csoport teljesítménye jó (netán kiváló) legyen.

Mi kell a csoportmunka hatékonyságához (a teljesség igénye nélkül, most csak a sztori szempontjából relevánsak közül kiemelve pár):

  • önálló munkavégzésre képes emberek
  • megfelelő tudás (feltételezzük, hogy ez megvan)
  • egyénre szabva megfelelő idő, hogy a feladatot el tudják végezni (munkakörnyezetben feltételezzük, hogy reális határidők és elvárások vannak a csoport elé támasztva)
  • minden információnak rendelkezésre kell állni csoport szinten, hogy az egyén tudjon haladni
  • kooperáció 
  • kreativitás
önálló munkavégzésre képes emberek
Ebből az önálló munkára való képességet elvileg hozzák az emberek az iskoláikból. Gyakorlatilag azonban nem: nagyon pontosan definiálva van általában a feladat, de a megoldások közül az elfogadott is. Nem nagyon van helye a kreativitásnak. Az alapvető elvárás nem egy új produktum felmutatása, hanem a rendelkezésre álló információk megfelelő szintű szintetizálása. Tehát nem valósul meg teljes önállóság: van egy sablon ami alapján elkészül a feladat, és a végeredmény nem, vagy alig térhet el a sablontól. Nem más ez, mint kisgyerekkorban a formafelismerés* - csak most már magasabb szinten és elvont fogalmakkal (*gyerekeknél: egy doboz amiben van egy 3szög, 4szög, kör alakú lyuk és a megfelelő formát a megfelelő lyukba dobva a szerkezet általában zenél - mindenki legnagyobb örömére). Nem mondom, hogy nem fontos lépést ezt is begyakorolni. Azon szerencsés helyzetekben amikor az elvárás nem csak a tankönyvi anyag "újraírása", hanem önállóan források felkutatása és beépítése, már jó úton járunk. Nem tudom most mi van a középiskolákban, régen nem ez volt sajnos. 

egyénre szabva megfelelő idő, hogy a feladatot el tudják végezni
Na igen, sarkalatos pont. Szerintem a jó projekt manager feladata, hogy ismerje az embereit és pontosan tudja mi az a terhelhetőség és elvárási szint ami reális határidőkben nyilvánul meg. Illetve a feladatkiosztásnál is tekintetbe kell venni az egyéni különbségeket és aszerint kiosztani a feladatokat. 
Fontos, hogy a munkatársak viszont képesek legyenek időben jelezni ha a feladat valami miatt nehézséget jelent, számukra nem megugorható.

minden információnak rendelkezésre kell állni csoport szinten, hogy az egyén tudjon haladni
Hát igen, itt nagyon el tud vérezni a dolog. Mi számít a csoport szempontjából releváns infónak? Mi az ami már túl sok, mi az ami még túl kevés? Milyen formában legyenek ezek az infók elérhetőek, .... Azt hiszem ez egy külön cikk témája lesz. 

kooperáció 
Ez az a pont ahol nagyon szükséges, hogy figyelembe tudjuk venni a másik embernek az egyéni "idő" szükségleteit. Itt jön a képbe az, hogy a pm-nek kooperálnia kell a fejlesztővel, hiszen válaszolnia kell az ügyfélnek/főnökének, tudnia kell mikor lesz kész a feladat, ezernyi más okból. De a junior fejlesztő is állandóan kérdez a nála okosabbtól. Nézzük az elvárásokat: elvárjuk pl. egy fejlesztőtől, hogy van egy adott probléma - oldja meg. Mondjuk X határidőre. Ha csapatról van szó, akkor minden csapattag elé ugyanezt az elvárást támasztjuk- feltéve, hogy mint csapat is egy adott határidőre legyenek készen. Majd mindent megteszünk, hogy ez minél nehezebben következzen be: 
  • elvárás, hogy a fejlesztő a pm kérdésére válaszoljon - mert sokszor e nélkül az info nélkül a pm nem tud tovább haladni az ő munkájába
  • elvárás, hogy a senior fejlesztők segítsenek a junioroknak
  • elvárás, hogy egymással képesek legyenek együtt dolgozni, pm bevonása nélkül egyeztetni a feladataikat
És mivel nem szocializálódtunk erre, mindezt a következő módon tesszük: szóban kérdezünk és elvárjuk a fókuszált figyelem félbeszakítását, máshova irányulást és érdemi választ - teszi ezt mind a pm, mint a csapattagok egymás felé. Tehát nem hagyjuk az egyénnek meg azt a szabadságot, hogy ő döntse el mikor kíván foglalkozni a feltett kérdéssel (nem hagyhatjuk, mert akkor a másik nem halad... elég érthető elvárás tehát). 

Megoldási képletek? 
Én azt gondolom, hogy ez több rétegű dolog. 
  •  adott csapatban a normák kialakulása függ a csapattagok viselkedésétől és nagyban függ a vezető személy viselkedésétől (természetesen ez egy oda-visszahatás)
  • a probléma felismerése és a csapatra vonatkoztatott megfogalmazása a legelső lépés. Lehetséges olyan csapat ahol ez az egész kérdéskör fel sem merül. Ugyanakkor a managerek más típusú munkavégzésükből adódóan valószínűleg sok fejlesztő agyára mennek - tehát erősen jelen lehet a probléma.
  • a csapatra vonatkoztatott megfogalmazása alatt értem, hogy ne csak, mint csapat kezeljük a kérdést, hanem az egyes emberekre szabottan is vizsgáljuk meg ez mennyire lehet probléma. Tökéletes példa erre egy senior aki egyrészt nehezen engedi el/adja ki a feladatokat, másrészt könnyen elterelődik a figyelme. Mindkét kvalitás inkább emberi, mint szakmai. Szakmailag ugyebár erős, ezért senior. De mit is várunk egy seniortól: tanítson, osszon be feladatokat, stb. Tehát nincsenek összhangban az elvárások és az emberi kvalitások. Ilyen helyzetekre is ki kell találni megoldási képleteket: vagy módosítsunk az elvárásokon, vagy próbáljuk meg az emberi kvalitásokat szintre hozni - fontos: mindig az adott emberrel konzultálva és az ő véleményére, irányultságára hagyatkozva.
Jason Fried három dolgot javasol:
  • vezessünk be csend-órákat/csendes félnapot: ekkor senki sem szól a másikhoz IRL - tehát a másik emberre van hagyva, hogy mikor válaszol (tehát ő határozza meg a kiállási pontot). Ezt még nem próbáltam a gyakorlatban, de erősen bennem van, hogy egy próbát megér - lássuk meg mennyit haladnak a fejlesztők ha zavartalanul dolgozhatnak 3-4 órát.
  • változtassunk a kommunikációs csatornákon - a face-to-face módszer helyett preferáljuk az IM, email eszközöket - hozzáteszem: IM esetében is megvan annak a veszélye, h azonnali választ várjunk, saját példámból tudom :)
  • hagyjuk el a következő megbeszélést. Ne átütemezzük, hanem egy az egyben hagyjuk el. Meglátjuk -szerinte- semmi sem fog történni. Én ezzel a gyakorlatban vitatkoznék, de valószínűsítem, hogy pusztán kulturális különbségről van szó: tapasztalatom alapján közép-Európában egyszerűen sokkal kevesebb és gyakorlatiasabb megbeszéléseket szerveznek az emberek, mint akár a skandinávok, akár az amerikaiak.  

iWiW redesign

Lett szép új design, meg átláthatóbb felület (erről majd később). Nagyon sok helyen olvasom, hogy olyan, mint a facebook. Persze, annyiban, hogy ez is, az is közösségi site. De merre fejlődhet egy lokális piacra szánt site? Miben lehet jobb? Mert erőforrás tekintetében nem kérdés, hogy az fb messze felülmúlja az iWiW-et.Nem kérdés, hogy a fiataloknak sokkal szimpatikusabb egy globalizált oldal - oda csatlakozva menők lehetnek, egyenértékűnek érzik magukat más országból jövőkkel. Ott nem egy marginálisan pici ország felhasználói, hanem a világ közösségének részei. Pszichológiai szempontból ezzel soha nem fog tudni mit kezdeni az iWiW. Biztos, hogy tudnia kellene? Biztos, hogy jól határozzák meg a hangsúlyokat a T-nél?

Szerintem az életben maradás egyik lehetséges útja a lokális tartalom erősítése, a helyi kisközösségek összetartása és a mobil felület felé való nyitás lehet
Tervek között szerepel egy közösségi vásárlásra alkalmas kisalkalmazás fejlesztése. Ember nincs aki karácsony előtt nem bukna arra, hogy ha összeállnak húszan, harmincan akkor több tízezer forinttal olcsóbban vehetnek meg műszaki cikkeket, könyveket/könyvcsomagokat,.... Ad absurdum akár kocsikkal is lehetne nyitni: fél-1m ft olcsóbb, ha még 3-4-en veszik meg.. Vannak márkák ahol ez a stratégia bőven sikeres lehet. Ha lenne ilyen app, azt hiszem csak én lazán le tudnék kb 10-15 céggel szerződni a munkahelyem 500 méteres körzetén belül 1 nap alatt. Hiszem most a cégek is rá vannak szorulva a mindenáron eladásra....
És ugyebár a kapcsolati háló hatalmas már az iWiW-en. Pont ebben rejlik az erőssége.
Mégis karácsony előtt még semmi nem látható ebből a próbálkozásból. Majd januárban? Miért nincs egy ütőképes sales csapat -akár csak 1-2 ember- akik képesek lennének venni a fáradságot, hogy elmenjenek a potenciális eladókhoz. Mert kb. erről lenne szó. Nem kellene komoly sales tevékenységet folytatni - csak oda kellene menni és emberi áron felajánlani.

És itt jön a képbe az ami miatt az iWiW a maradék felhasználóbázisát is el fogja veszíteni belátható időn belül: corporate öltönykék döntenek, akik egyszerűen féltik az állásukat. Nem mertek és nem is fognak merni merész húzásokat elkövetni. Mert mi van ha a főnökség, pláne a tulajdonos -Magyar Telekom- netán megorrol? Ja persze, akkor ugrott a jövő évi büdzsé.... Így legalább még pár évig megvan a jól fizető állásuk....Nem érzik a magukénak. Nekik ez egy munkahely. Amíg nincsenek közvetlenül érdekelté téve, addig nem is lesz másképp. Másik oldalról, a T-nek az éves költségvetésében egy porszem. Senkit nem érdekel, hogy él-e, hal-e. Hibahatáron belül van, akárhogy is történjen. Tehát ennek megfelelően kezelik is: leszarják.

Csak reménykedni tudok, hogy a jövő évi fejlesztési tervek között szerepelnek a lokalitáson alapuló, illetve a közösséget motiváló fejlesztések.
Ami viszont már biztos a jövőre nézve: a kisalkalmazások fejlesztői sokkal több segítséget fognak kapni. Legalább ebben az irányban pozitív lesz a közeljövőben a kimenetel....

ui.: Az sem lenne baj, ha ezzel az idióta meghívó rendszerrel felhagynának. :)

péntek

Motiváció

Mostanában elég húzós hétköznapjaim voltak. Pontosabban permanens péntekek. De menet közben elgondolkoztam azon, hogy egy ilyen stresszes és kimerítő időszak után hogyan tovább. Egyik variáció, hogy minden folydogáljon a maga medrében. Ez több szempontból nagyon veszélyes.
  • nem tanulunk a hibáinkból 
  • nem fogjuk tudni elkerülni ugyanezeket a hibákat és újra, meg újra elkövetjük majd azokat
  • tehát végeredményben a permanens péntekek száma a végtelenségig fog nőni.
Szóval ez nem lehet megoldás.
Másik megoldás, hogy összegezünk, levonjuk a tanulságokat és majd minden másképp lesz. Ez pedig hatalmas munka, ami egy teljes működési modell újragondolását jelenti. Szokás szerint egy cégben erre nincs idő.
Marad egy épelméjű középút: felmérni a hibás döntéseket és a hozzájuk vezető utakat és megpróbáljuk észben tartani, hgoy máskor mit fogunk másképp csinálni.
Ez mind szép és jó. De az emberek mitől fogják elhinni ezeket a változásokat? Mitől lesz jobb nekik? Attól, hogy megint "csak" napi 8 órát kell dolgozniuk?

Erre a vonalra pörögtem rá. Van szerencsém egy vérprofi, lelkes és borzasztó jó csapattal dolgoznom. Nekem nagyon fontos, hogy egyenként is jól érezzék magukat a munkahelyükön. Ne csak egy gyárba járjanak, hanem egy közösségbe, ahol az amit ők hozzátesznek az egészhez számít és fontos.
Sok olvasgatás közben bukkantam egy érdekes motivációs koncepcióra: adjunk az embereknek heti 10%-nyi időt amiben ők dönthetik el, hogy mivel foglalkoznak.
Fontos, hogy ezek a célok egyeztetve legyenek, illetve a végkimenetelük is. Ne csak olyan, majd lesz belőle valami alapon működjön, hanem legyen egy konkrét cél, amit az adott ember szeretne elérni. Azért, hogy ne csússzon szét az egész nyilván nem árt egyeztetni és valamelyest a cég szempontjait is figyelembe venni.

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy heti 4 órában "szabadfoglalkozás" van.

Próbálom kitalálni ennek a gyakorlati kereteit, mert nagyon kíváncsi vagyok ez a bagázs milyen projekteket választana magának. :)  

csütörtök

Mega drop down menu - hogyan legyen jó

Nagy mennyiségű strukturált adat gyors áttekintésére kiváló elem. Nagyon könnyű viszont melléfogni. Tipikusan rossz működés a menüpontok horizontális ABC sorrendbe rendezése.
Erre példa a hulu.com oldal, ahol a csatornák tematikus csoportosítása helyett egy menülenyílóban azok horizontális ABC rendben történő felsorolását választották. Mivel tudjuk, hogy a felhasználók alapvetően scan üzemmódban néznek, egy-egy weboldalt, és felülről lefelé irányultan, ez azt eredményezi, hogy olyan eredményeket kapnak: All, Classics, Health and Wellness, Reality and Game shows. Teljesen értelmetlen csoportosítás.


Hogyan csináljuk jól? 
1. csoportosítsuk a tartalmakat elég nagy egységekbe ahhoz, hogy legyen releváns tartalom. Kevesebb tartalomhoz (+/- 7 item), vagy egysíkú tartalom eseetén egy sima menü elég.

2. Legyen sokrétű a megjelenítendő tartalom.
Erre lesz jó példa az új iWiW. A megújulás egyik eleme, hogy a fontosabb tartalmak menü-lenyílók alá vannak csoportosítva.
A különböző csoportosításokhoz többféle tartalmak tartoznak. Egyik ilyen kiemelt menü a Képek.
Itt a tartalom egyik ága folyamatosan frissülő képek minijeit tartalmazza. Tehát mindig friss és releváns. A másik kiemelt egység pedig azonnal a képfelöltés. Rögtön kiválaszthatjuk, hogy melyik albumba töltjük a képet.

 Egy másik jó példa ugyanonnan:



Itt rögtön megtalálható a topik indítása, a releváns topikok listája, ahonnan lehet mazsolázni, illetve a kedvencek, hogy gyorsan elérjük azt amit leggyakrabban használunk.

szombat

Morzsák a neten

Van egy régóta ismeretes és használt, a navigációt nagyban elősegítő eszköz, amit az angolszász világban Breadcrumb trail-nek hívnak. Eredete a Jancsi és Juliska által elszórt kenyérmorzsák...

Arra szolgál, hogy jelezze a usernek, hogy az adott site struktúráján belül éppen hol tartózkodik. Teheti ezt háromféleképpen.

1. Klasszikus - amikor a site hierarchiáján belüli helyzetet mutatja
2. Elérési út alapján - ilyenkor a megtett lépések látszanak ebben a sorban. Alapvetően ez a második verzió nem túl sok segítség, hiszen a lépéseinket a Back gombbal is simán megtehetjük újra, visszafelé.
3. Címke - sokan ide sorolják a címkézést is, hiszen egy adott tartalom struktúrában való pozicionálására szolgál az is.

csütörtök

A felveteli pontszamok mar 8.15 utan elerhetoek voltak minden keslekedes nelkul. Ez szuper es persze orul mindenki. Az viszont nem fer a fejembe, hogy milyen okbol tunt el a felvi.hu oldalrol minden fejlec, login es mas elem.... Ugyanis az az erdekes helyzet allt igy elo, hogy a jelentkezo megnezheti mp-en belul a felveteli pontszamokat, de a sajatjat az istennek sem.
Pedig e ketto osszevetese nelkul nem derul mi az oly ahitott tudas: felvettek vajon vagy sem?

Ertek, hogy a pontok a legfontosabbak. De jo kompromisszu
lett volna peldaul egy "tovabb a hagyomanyis oldalra" link vagy akar csak a login lehetoseg meghagyasa....

Oszinten szeretnem tudni ilyenkor mi jar az adott oldalakat keszitok fejeben....

péntek

Goldenblog

Idén is megrendezte a HVG.hu a Goldenblog versenyt. Nagy örömmel vettem észre, hogy az idei 'shortlist'-ben szerepel az ErgoMokus blog is. Önmagában ez már egy nagyszerű dolog, aminek nagyon örülök! :) Nemsokára kiderül a zsűri melyik 10 blogot ítéli a legjobbnak, majd 22-én jön az eredményhirdetés.