Könnyen összefoglalható: mikor, kinek, mit, hogyan/milyen csatornán keresztül és milyen az elvárt reakció. Ugye, milyen egyszerű? :) És közben mégsem.... A szerződő felek azért írnak alá egy szerződést, mert úgy gondolják jól fognak tudni együttműködni. Általában addig nincs is baj amíg zökkenőmentes az együttműködés, de sokszor már az első problémáknál látszik, hogy nem ártott volna a kommunikációt is keretek közé terelni. 

Nem egyszer láttam, hogy nem lett volna gond ha az ügyfél 1. pontosan tudja milyen ügyben, kit keressen, 2. a pm-nek is meg lett volna szabva, hogy mikor kinek milyen típusú reportokat küldjön.

Több dologra kell ilyenkor figyelni.

1. a pm és az úgyfél közötti kommunikáció
Erről gondolja mindenki, hogy a legkönnyebb. És bizonyos szinten ez igaz is. Tapasztalatom szerint nem is annyira a napi kapcsolattartók közötti kommunikáció keretezése a fontos, mintsem inkább a kivételek, esetleges felmerülő kérdések megbeszélésének a módja. Érdemes a szerződés részévé tenni, hogy igény változtatás vagy új igény esetén kihez és milyen módon lehet fordulni. Ki hivatott ilyen kérdésekben dönteni.

És amiről még lesznek posztok:
2. a pm és a fejlesztők, designerek közötti kommunikáció

3. a pm és a management (a főnöke) közötti kommunikáció